A Kövidinka hazája

A csongrádi borvidék szőlőtermesztése értelemszerűen eltér a hegyvidéki termeléstől. Az Alföld talaja elsősorban dunai eredetű meszes homok, amely különböző vastagságban telepedett az altalajra: van, ahol vékony rétegben fedi, máshol pedig több méteres buckákat alkot. A homoktalajok humuszban és tápanyagban szegények, de a borvidéken találhatóak kedvezőbb adottságú talajok is, például a Tisza mellett.

A borvidék éghajlata igen szélsőséges, a déli területeken mediterrán jellegeket is magán visel. Magyarországon a Duna-Tisza köze, és a dél-alföldi területek kapják a legtöbb napsütést. A legmelegebb nyarak itt vannak az országban, az ősz hosszan tartó, derült, mérsékelten meleg. Közel fél éves időszakkal lehet számolni a szőlőtermesztésben. A nyári hőségben a homok visszaveri a napsugarakat, a hőmérséklet talajszint közelében elérheti a 60 fokot is. A nagy meleghez gyakran társul a csapadékhiány is. A téli hideg néhányszor eléri a szőlőfajták fagytűrő képességének határát. A kora őszi és a tavaszi fagyok is gyakran okoznak károkat, ez nagy méreg a borászoknak. A csongrádi körzetben a vörösborok a jellemzőek, míg a mórahalmi-, pusztamérgesi-, és kisteleki birtokokra a fehér szőlők és borok.

A csongrádi körzet a névadója a borvidéknek. Itt található a legnagyobb művelt szőlőterület, főleg vörösbort adó fajtákat termesztenek. Ezek közül a legjelentősebbek: Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc. A csongrádi borvidéket a Kadarka fajta, és a belőle készült Csongrádi Kadarka tette híressé. Sajnos ma már nagyon kis területen termesztik. A csongrádi körzet adja a mély bordó színű, bársonyos vörösborokat, amelyek illatban és zamatban gazdagok. Ilyen a fő termék, a Csongrádi Cabernet Franc, amely elég híres.

A fehérborok kellemes, üde benyomást keltenek a borkóstolók során, amelyet fokoz a borok gazdag ízanyagához társuló mérsékelt savtartalom.

A kisteleki körzet a sok szőlő kivágása után 2003-2004 körül kezdett új erőre kapni és próbálja sajátos arculatát kialakítani. A pusztamérgesi régió adja a borvidék fehér zászlós borát, a Pusztamérgesi Rizlinget, amely a határokon túlra is eljutva ismertté tette a vidéket. A Rizlingeken kívül zamatos tüzes Kövidinkát, Ottonel Muskotályt és Chardonnayt is termesztenek.

A mórahalmi rész, ahová Ásotthalom is tartozik, egyre ismertebbé vált az itt tevékenykedő szőlészek, borászok által. A Mórahalom vidékéről származó borokat egyre inkább ismerik és szeretik: így a Chardonayt, a Rajnait és a Muskotályt. A borvidékhez tartozik Hódmezővásárhely sóshalmi határrésze is. Itt elsősorban fehér borokat (Olaszrizling, Zöld Veltelini, Kövidinka) és jobb évjáratokban a csongrádihoz hasonló vörösborokat, (Kékfrankos, Zweigelt) termelnek. A megyében a megérett szőlő feldolgozásához és a bor tárolásához szükséges kapacitások és tárolók rendelkezésre állnak.

  • Szerkesztés
Close Menu