Az Ezerjó otthona

A borvidék a Bakony és a Vértes hegyvonulatait elválasztó csodaszép Móri-árokban fekszik. A szőlőhegyek a Vértes dél-nyugati oldalán találhatók, ahol a napsütés jól éri az ültetvényeket. Már a római korban is ismert volt ezen a területen a borászat, de az igazi fellendülést a 17. század hozta meg, amikor a német telepesek nagy mennyiségben kezdtek fehérbort termelni, kihasználva a fantasztikus domborzati-, éghajlati- és talajviszonyokat. A szőlőfajták közül az Ezerjó fejlődött ki a legjobban ezen a területen, s a mai napig a móri borvidék zászlósa. Mór az ezerjó hazája.

2003-ban alakult meg a Móri Ezerjó Borút egyesület. A tagok azzal a céllal hozták létre, hogy az idelátogató turisták az eddiginél jobban megismerhessék a móri hagyományokat, borokat, pincészeteket. A móri Ezerjó tüzes, férfias bor, hungarikumnak számít, szinte kötelező megkóstolni. A vulkanikus eredetű kőzetet borító löszön és a pannon homokon terem az a szőlő, amelyből ilyen testes fehérbort lehet csinálni. A móri borút sok jó pincészetet foglal magába Móron, Csókakőn, Csákberényben és Zámolyon. Már Mária Terézia idején is fontos kiviteli forrás volt a móri bor, ma sem változott ez meg, nagy mennyiségben termelnek a hazai piac mellett külföldre is. A térségben évente két alkalommal is rendeznek vigasságokat, tavasszal Szent György jegyében, ősszel pedig a Móri Bornapok keretében.

A móri pincészetek közül a Bozóky-pince a legnépszerűbb, de a többi is tart rendszeres borkóstolást, bejelentkezés alapján. A Fogadó az Öreg préshez vendéglátóhelyen szállás is várja a látogatókat, akik a poharazgatás mellett kocsikázhatnak, kirándulhatnak a környéken. Nyáron horgászási lehetőség is nyílik, a közelben golfpálya épült, lehet lovagolni, vagyis az aktív pihenés, kikapcsolódás lehetősége is adott.