Milyen öreg az Öreg Király?

Sokáig csak találgattak az itt élő és ide látogató emberek. Mint mindenhol, itt is voltak mendemondák, régi mesék, amelyeket szájról szájra adtak tovább. A hivatalos, írásos bizonyítékokkal alátámasztott teljes történetet mégis Nagy Kornélnak köszönhetjük, aki a levéltárakban őrzött okiratokból kihámozta a lényeget: már 1280-ban királynői birtok volt! Egy kivonatot Kornél tanulmányából most megosztunk Veletek.
Hívták már Királynak, Nemegynek, Kalmár-Nagy Királynak, Nagy Királynak, aztán egyes részeit kis-, hosszú-, rövid-, nagy-, alsó- és felső- előtaggal különbözették meg, aztán felosztották Kis Királyra és Nagy Királyra. Végül lett Eöregh/Öreg Király, mely jelző elsősorban arra utalt, hogy ez volt az idő tájt (1664) a források ismeretében a legrégebbi telepítésű rész a Király-hegyen.
Mikor telepíthették be?
Egy 1687. évből datált peres iratban a leleszi Szent Kereszt Premontrei rendi konvent és a késmárki Pálos-rendi kolostor arra hivatkozott, hogy a mádi Király-hegyen IV. (Kun) László magyar király hitvese, Anjou Erzsébet/Izabella magyar királynő 1280-ban adományozott szőlőket a késmárki plébániának, valamint a leleszi konventnek. Ezt az adományozást pedig 1328-ban a lengyel Piast házból származó Erzsébet királyné, I. (Anjou) Károly (Róbert) király hitvese is megerősítette.
Ez pedig azt feltételezte, hogy a mádi Király-hegy a 13. század második felében, valamint a század utolsó harmadában királynői birtok volt, és még úgynevezett királyi szolgálónépek, illetve vallon telepesek ültették be szőlővel az 1241−1242. évi, valamint az 1282. évi tatár-, vagy mongoldúlás dúlás után.
Az idők folyamán a következő tulajdonokban volt: sátoraljaújhelyi Szent Egyed pálos főkolostor, sárospataki uradalom, szerencsi Bencés Szent Péter és Pál Főapátság, leleszi Szent Kereszt konvent, Aba nembéli Debreyek, Luxemburg Zsigmond király, Garayiak, a szerb Brankovicsok, Hunyadiak, Szapolyai család, Tokaj-tállyai váruradalom, Habsburg-párti Serédy testvérek, Alaghy és Mágochy főúri családok, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és gróf Rákóczi Pál, sátoraljaújhelyi pálosok, Rákóczi Julianna és az Aspremontok, Orczy család, kincstár, sátoraljaújhelyi piaristák.

Vajon az ilyen tulajdonosok kezei alatt készült bor milyen messzeségbe juthatott el? Kik kóstolhatták a vulkanikus talajon növekedett, régi magyar szőlőfajták adta borokat?
Egy biztos, már akkor felismerték, hogy milyen kereskedelmi jelentősége és értéke van az itt készült boroknak, emiatt évszázadokon át ment az Öreg Királyért a pereskedés, elbirtoklás, örökösödési vita, adományozás, csere.
Végül államosították és egyúttal szomorú sorsra jutott: kiirtották a szőlőültetvényt és kaolin bányát nyitottak a hegy egyik oldalában, míg a déli oldal fél évszázadig érintetlenül pihent és várta újabb tulajdonosát, bízva abban, hogy újra meglátja benne valaki az értéket és a lehetőséget.
Így került 2004-ben a Barta család tulajdonába, akik újratelepítették a 10 ha-os szőlőbirtokot és azóta a mádi Barta Pince-ben csodálatos borok készülnek. A szőlőművelés és borkészítés organikus, tiszteletben tartva a természetet és a hagyományokat.
„A talaj, a kitettség, a kőzet, a klíma, a kőteraszok, a múlt, a jelen és a borász: számunkra ez a terroir.”

Még több érdekes infót olvashattok honlapunkon az Öreg Királyról, a borászat központjaként működő Rákóczi-Aspremont kúriáról, és természetesen a borainkról. www.bartapince.com
Kövessetek minket Facebook és Instagram oldalunkon!