A Pannonhalmi Főapátság borászata nyert!

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére két évtizede alapították meg az „Év Pincészete” vándordíjat, amely az idei évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést, amelyet augusztus utolsó hetében adtak át a pannonhalmi Viator Rendezvényközpontban, amelyre a Bor Hírlap stábja is meghívást kapott.
A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002 óta olyan bortermelő társaság teljesítményét jutalmazza az „Év Pincészete” vándordíjjal, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra széleskörű népszerűsítéséért a legtöbbet tette az adott évben.
A meghívásos pályázat keretében a villányi Gere Pincészet és a szekszárdi Takler Pincészet mellett győzedelmeskedett a Pannonhalmi Főapátság – 2010 után immár másodszor.

A vendégek fogadása a Pannonhalmi Főapátság pincészetének panorámás kóstolóteraszán történt, ahol üdvözlő italként a borászat egyik „zászlóshajóját”, a Rajnai Rizlinget szolgálták fel. A jelenlévőket Liptai Zsolt főborász, ügyvezető igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy 2000-ben született meg az ötlet a pince alapítására. A néhai Gál Tibor egri borászt kérték fel tanácsadóként, hogy milyen szőlőket érdemes termelni a térségben, s milyen borászatot kellene felépíteni. 2003-ban meg is alapult a cég, 54 %-ban a főapátság, s 46 %-ban az akkori MKB, mai NBH bank részvételével.
Gál Tibor 40 hektár telepítését javasolta, történelmi fajtákat, s fehér boros hangsúlyt. Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Olaszrizling és Királyleányka telepítésére került sor, valamint kékszőlők is kaptak teret, amelyek közül a Pinot Noir bizonyult a legéletképesebbnek. Terroir típusú borászat jött létre, amely mára 50 hektárra duzzadt, 4 dűlőről szedik a szőlőt, 7 kilométeres körzetben. A szőlő kétharmada fehér, egyharmad kék. Jelenleg a Rajnai Rizlingre és a Pinot Noir borra összpontosítanak, ezeket szeretnék csúcsra járatni. Az állandó magas minőség elérése a cél, a józan ész, s a hit vezérli a munkát.

Liptai Zsolt lenyűgöző tudásról tett bizonyságot, amikor szakmai alapon elemezte a munkájukat, mindezt a borok bizonyítják is.
A 2200 négyzetméteres többemeletes pince bejárása során minden vendég meggyőződhetett róla, hogy a legmagasabb technikai nívón dolgozik a pincészet, amely úgy épült fel a hegyoldalban, hogy a gravitáció segítségével történjen a borok lefejtése, mozgatása.
– A Főapátság újkori bortörténelmének húsz évjárata során a kezdeti 40 ezer palack mára megtízszereződött, amely az eredetileg tervezett kapacitáson is túlmutat. Az induláskori újra telepítésekhez felrajzolt fajtaválasztékot a termőhely határozta meg. Néhány éve megkezdődött a fajtaszerkezet finomhangolása és az ültetvények szakaszos megújítása, amelyek révén időközben a termékkínálat is kikristályosodott – mondta Liptai Zsolt főborász, ügyvezető igazgató.
A díjátadóra és az azt követő – jazz zenével megspékelt – remek hangulatú állófogadásra a Viator Rendezvényközpontban került sor.

– A díj szakmai és társadalmi alapokon nyugszik. A legjobbak közé került három pincészet közül a három szakmai társaság elnökségének 26 tagja szavazott a nyertesről – mondta el Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke, majd kiemelte, hogy a kitüntetés kiérdemléséhez nem elég jó bort készíteni. – Komplex egységben kell működni, a szőlőtermeléstől a pohárba töltött nedűig. Pannonhalmán pedig a minőségi bor három alappillérét a hit fogja össze – tette hozzá.
Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint jó helyre került a vándordíj, amely Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész alkotása.
– A helyi borászat arculatban és minőségben is kitűnik a többi közül. Remélem, minél tovább folytatódik itt ez a kiváló munka – fogalmazott.
Dr. Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen siker megismétléséhez elengedhetetlen a tudás, amely tetten érhető a pannonhalmi palackokban.

Hortobágyi T. Cirill főapát az ezeréves hagyományokkal rendelkező pannonhalmi szőlő- és borkultúráról is beszélt.
– Nem csak apátságunk története ezeréves, de szerzetesközösségünk szőlő- és borkultúrája is. A II. világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette a hagyomány folytatását, mivel a szőlőbirtokok és a pincészet is állami tulajdonba került. De a Pannonhalmán élő szerzetesek nem mondtak le a hagyományok újjáélesztéséről. Az ezredforduló után, pontosan két évtizede éledt fel újra a főapátság pincészete, s határtalan öröm számunkra a mostani siker – magyarázta Hortobágyi T. Cirill.

A pincészet fajtaborai és egyedi elképzelések mentén született házasításai évről évre izgalmas kóstolási élményt ígérnek, miközben évjárati hatásoktól függetlenül magas minőségükkel vívják ki a fogyasztók bizalmát. Talán ennek is köszönhető, hogy a 20 év alatt ismertté és elismertté váltak a hazai piacon, és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a főapátság és a borvidék hírnevét határainkon túl is öregbítik. Sok bort exportál a főapátság külföldre.
Érdekesség, hogy megjelent a pincészetben – egyelőre csak kísérletként – a jövőt jelentő borászati flex műanyag hordó, amely valójában kocka alakú, s amelybe fadongákat helyeznek el, hogy az érlelés során elérjék a kívánt ízhatást. A tapasztalatok szerint a flex biztonságosabb borkezelésre ad lehetőséget, de hogy tényleg beválik-e hosszú távon, az még a jövő zenéje.